Kommunikáció - mérnököknek

- Syi -


A tantárgy célja

A kurzus során a kommunikáció szabályszerűségeivel foglalkozunk. A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségeinek elemzése után bemutatjuk azt is, hogy mi történik az emberekkel akkor, amikor a kommunikációs lehetőségeik bővítésére kommunikációs eszközöket alkalmaznak. Úgy elemezzük a kommunikáció és technológia kölcsönhatását, hogy közben két szempontot tartunk szem előtt. Egyfelől vizsgáljuk, hogy miként hat a technológia az ember kommunikációs képességeire, az alkalmazott technológiák hogyan formálják át (olykor hogyan határozzák meg) a kommunikáció tényleges társadalmi gyakorlatát. Másfelől megnézzük azt is, hogy a különböző kulturális készlettel rendelkező emberek képességei milyen módon befolyásolják, milyen mértékben „értelmezik át” a kommunikációs eszközök használatát. Utóbbi szempont miatt olykor kitérünk a kommunikációs technológiák vezérlésének kérdéseire. A technologizált kommunikáció egészén belül külön foglalkozunk a média, a mediális kommunikáció világával, aminek kapcsán elemezzük a nyilvánosság és a média viszonyát is. Mivel minden eszközhasználat energiafogyasztással jár, meg kell vizsgálnunk azt, hogy milyen energiaigénye van az információrögzítés, -tárolás és -továbbítás különféle eszközeinek. Az információ és energia kapcsolatrendszerén belül kiemelten figyelünk az elektromosság, a villamosság területére. A kommunikációs technológiák széleskörű társadalmi használatbavételét abból a szempontból is megvizsgáljuk, hogy az ilyen eszközök használata milyen típusú és milyen mértékű kontrollt tesz lehetővé egyes emberek, társadalom csoportok számára. Ezen a kérdéskörön belül néha kitérünk a hadiipar szerepére is. A fenti témák kibontása történeti megközelítést kíván.


A kurzus során tárgyalt főbb témakörök

     

  1. Kommunikáció és cselekvés
      2. A kommunikáció fogalmának etimológiai elemzése. A kommunikatív cselekvés elmélete, három világ modell, a kommunikáció rétegei, igazságra, hitelességre, helyességre vonatkozó érvényességigények és érvényességvizsgálatok (Habermas). Beszédaktus-elmélet (Austin és Searle). A társalgás szerkezete, a jelentés jelentése (Grice, Searle). A relevancia problémája, kommunikációs maximák. Kitekintés: a relavancia – kicsit más – fogalma a kereséstechnológiában.

      Irodalom:
      beszédaktus: [Austin 1990], [Searle 2009],
      jelentés: [Grice 2011],
      érvényesség: [Habermas 2011]

     

  2. Kommunikáció és információ
      3. Shannon-modell, McKay információtipizálása, információ modális tipizálása, képi kommunikáció, nem-verbális kommunikáció, mikrogesztusok. Nyelv, szintaktika, szemantika, pragmatika, ontológia, nyelvtechnológia, beszédpragmatika. Meggyőzési technikák, érveléstechnika, érvelési hibák. Információ, tudás, adat, episztemikus és doxasztikus logika. Kitekintés: a közös tudás, információs aszimmetria elmélete. A kommunikációs helyzetek jellemzése, kommunikációs eszközök, a két nagy kommunikációs iparág: távközlési és médiaipar. A kommunikáció tranzakciós és rituális modellje, a kommunikációs helyzetek jellemzése, a kommunikációs eszközök értelme, jelenlétkommunikáció, időt és/vagy teret áthidaló a kommunikáció fogalma, az eszközpenetráció trendjei, Moore törvény. Információtípusok szerinti kommunikáció. Kommunikációs helyzetek, kommunikáció számossága, irányítottsága, struktúrája.

      Irodalom:
      a kommunikáció modellje, in: [Syi 2007:13-25]
      az információ, in: [Syi 2007:26-106]
      a kommunikáció architektúrája, in: [Syi 2007:217-244]


     

  3. Nyelv és gondolkodás
      4. Hogyan befolyásolja a gondolkodást a nyelv, amelyen beszélünk?  Nyelvi kommunikációval kapcsolatos alapfogalmak: szemantika, szintaxis, pragmatika. Nyelvelsajátítás paradigmák, nyelvkialakulási elméletek. Nyelv és gondolkodás összefüggése: nyelvi relativizmus, nyelvi univerzalizmus, kognitív relativizmus, kognitív univerzalizmus. Sapir-Whorf hipotézisek. A nyelvhasználat kulturális beágyazottsága: szociolingvisztikai elméletek. Hogyan értelmezhetjük ma a nyelvi relativizmus gondolatát?

      Irodalom:
      beszéd és gondolkodás: [Pléh 2011]

     

  4. Elemi, egyidejű kommunikációs technikák, médiakommunikáció
      5. A posta rövid története (levél, csomag, logisztika), transzferhálózatok, távjelzési technikák. A távközlési ipar előzményei: egyidejű, teret áthidaló kommunikációs rendszerek, füstjelzés, fény- és tűzjelzés, fáklyatelegráf (hangjelzés, dobjel, harci kürt, postakürt, népi kultúra: gémeskút szemaforjelzés, tengerészeti jelzőrendszerek, zászló, szemafor, vasúti jelzőrendszer, szemafor, optikai telegráf). A jelenlétkommunikáció jelzései, amikor a beszéd alapú kommunikáció nem lehetséges (zászló- és karjelzési rendszerek, mutogatás, jelnyelv, rendőri karjelzés, fényjelzések). Többidejű, egyterű technikák (nyilvános terek, forgalomszabályozás, eligazítás, reklám, művészet).

      Irodalom:
      dokumentum: [Syi 2007:103-121],
      tudásszervezési rendszer: [Syi 2007:123-142]

     

  5. Mozgókép (optikai és hangeszközök)
      6. A villamosság (elektromosság) kultúrtörténete. A képrögzítés és képmegjelenítés előzményei, állóképi illúziótechnikák, camera obscura, laterna magica. Az állókép, képzőművészet, képnyomtatás, informatív kép, fotó; mozgásillúzió technikai előzményei, mozgástörténetek, storyline. A film, mozgóképes technológia, mozi. A rögzített hang, hangkeltés, hangerősítés, hanglejátszás, mikrofon, fonográf, lemezjátszó, CD, magnó.

      Irodalom:
      [Ivins 2001], camera obscura és lineáris perspektíva: [Kittler 2005:41-67],
      laterna magica: [Kittler 2005:68-89],
      fotográfia: [Kittler 2005:123-153],
      film: [Kittler 2005:154.225], [Barbier & Lavenir 2004]

     

  6. Távközlés, műsorszórás
      7. Valós idejű távközlés, a globális kommunikáció kezdete (telegráf, telefon, telex, telefax, képtelefon, mobiltelefon). A műsorszóró iparágak: sugárzott hang, a rádió, sugárzott kép, a tévé (előzmény a radar). A műsorszóró iparágak infrastruktúrájának, üzleti modelljeinek kialakulása. A kereskedelmi és közszolgálati műsorszórás modelljei. A műsorszám privatizálása: a videó.

      Irodalom:
      film: [Kittler 2005:154.225], [Barbier & Lavenir 2004], televízió: [Kittler 2005:226-244]

     

  7. Írásbeliség, médiakommunikáció
      8. Írásbeliség, nyomtatás (írásbeliség, ábécé, írás, írógép, nyomtatás, képnyomtatás, sajtó, printer, tetoválás/testírás). Dokumentum és média. Memóriaintézmények, archívumok. Dokumentum, metainformáció, metaadat.

      Irodalom:
      dokumentum: [Syi 2007:103-121]

     

  8. Számítógépes kommunikáció
      9. A digitális kommunikáció alapfogalmai, memóriaintézmények, archívumok. Digitális kommunikáció, hálózat, interaktivitás rétegei, mulitmédia, hipermédia, peer production, web2, crowdsourcing, sharing, szerző, befogadó, sokszorosító, wikipedia, kollaboráció, kooperáció, reputáció. Az információs társadalom, tudástársadalom elméletei. Számítógép-hálózatok: számítógép, hálózat, web. Keresési lehetőségek, keresési stratégiák. Navigáció, relevancia, kereséstipológia.

      Irodalom:
      számítógép: [Kittler 2005:245-252],
      hipertext: [Syi 2007:50-61],
      mi a média: [Syi 2007:249-263],
      multimédia, interaktív média: [Kangyal-Laufer 2011: 48-60]

     

  9. Hálózat (A megosztás gazdaságtana és joga)
      10. Tömegmédia és sokszorosítási technológiák. Termelő oldali és fogyasztó oldali sokszorosítási technikák, magnó, videó, web, p2p-hálózatok. Sharing, szerző, befogadó, sokszorosító, wikipedia, kollaboráció, kooperáció, reputáció. Szerzői jogi kérdések, copyright-tól a creative commons-ig, torrent, kalózkodás. A megosztás gazdaságának jogi kérdései, közösségi hálózatok, szociális szoftverek, a konvergencia szintjei.

      Irodalom:
      creative commons: [Lessig 2005], [Syi 2007:265-283],
      megosztás, kollaboráció: [Benkler 2006], [Bodó - Szakadát 2007], [Bodó 2011], [Csigó 2009]

     

  10. Kollektív és gépi intelligencia
      11. Kollektív intelligencia, web2.0, Peer production: grid, fájlcserélő hálózatok, humangrid, nyílt szoftverek, szabad tartalom, wiki, blog, crowdsourcing, közösségi hálók, konvergens tv, szenzorok. Mediatizált terek, mindenütt jelenlevő számítástechnika, szenzorforradalom, a dolgok internetje. Web 3.0, szemantika, szemantikus web, gépi intelligencia, nyelvtechnológia, ontológia.

      Irodalom:
      megosztás gazdaságtana: [Benkler 2006],
      mi, a média: [Syi 2007:265-283],
      konvergens tv: [Csigó 2011]

     

  11. Ember-gép interakció
      12. Az ember-gép interakció, az interfész kultúra kérdései, felhasználói felületek, interakciótervezés, interfészelemzés. Interakció, navigáció. Keresési lehetőségek, keresési stratégiák, szűrés, programming, relevancia, kereséstipológia. KOS, tudásszervezési rendszer, taxonómia, tezaurusz, folkszonómia, ontológia, címkézés.

      Irodalom:
      információelérés: [Syi 2007:273-303],
      interfész: [Kangyal-Laufer 2011:29-195],
      navigáció: [Kangyal-Laufer 2011:196-294], tudásszervezési rendszer: [Syi 2007:123-142]

     

  12. A kérdőívtől az okosóráig
      13. Egy kérdezz-felelek játszma: a társadalomkutatók és a megfigyelt egyének közötti kommunikáció. Hogyan tudjuk meg, mit és miért csinálnak az emberek? A kutatói kérdezés technológiái, buktatói és a buktatók elkerülésére született megoldások. Az emberi viselkedés tudományos megfigyelésének változása az utóbbi tíz évben. A viselkedés közvetlen megfigyelésének új lehetőségei. Mérnökök, informatikusok és fizikusok szerepe az új társadalomtudományban.

      Irodalom:
      digitális lábnyomok: [Golder & Macy 2014]

     

  13. Kommunikációs trendek
      14. Adatbázisok, információs túltermelés, mérési, elemzési lehetőségek. A tudástermelés mérési lehetőségei, az információmennyiség becslései, a „how much info” projektek bemutatása. A hálózati média által teremtett új lehetőségek: hálózatelemzés, big data.

      Irodalom:
      adatbázis: [Syi 2007:59-101], How much info, [How 2003], [How 2009]

     

  14. Kommunikáció és hatalom
      15. A média és a hatalmi alrendszerek összefonódása, kölcsönhatása (Kittler), információ (média) és hatalom viszonya. A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelése, szimbolikus erőszak elmélete (Bourdieu). Irányítás és kontroll. Média, nyilvánosság, tömegkommunikáció, propaganda, sajtó, politika (Habermas)

      Irodalom:
      [Bourdieu 2008],
      hatalmi szempontok: [Kittler 2005],
      kontroll: [Beniger 2005],
      nyilvánosság: [Habermas 1995]


Szakirodalom