A politikai cselekvések szabályszerűségei

- Syi -


A tantárgy célja

A tantárgy célja bemutatni, hogy milyen fogalmak és modellek kellenek ahhoz, hogy leírhassuk, megérthessük a politikai cselekvések szabályszerűségeit. A kurzus során olyan kérdésekkel foglalkozunk, hogy szakma-e a politika, vagyis vannak-e a politikusi létnek szakmai fogásai (vannak bizony); mi a politika lényege (a hatalom akarása és alkalmazása), a hatalmat milyen módon lehet korlátozni és ezáltal humanizálni (uralmi normákkal); mi, miért és hogyan zajlik a politika színpadán (cirkusz), illetve mi történik a színfalak mögött (kenyérsütés). Megvizsgáljuk, kikre és miért szorulnak rá a politikusok (hivatalnokokra, szakértőkre, mecénásokra, spin doktorokra), rámutatunk, hogy a politikai történések milyen erővonalak mentén történnek (kusza), lehet-e az utcára vinni a politikát (néha), meg lehet-e szüntetni a korrupciót (aligha), le lehet-e cserélni, érdemes-e lecserélni a politikai elitet (nem vagy csak nagyon ritkán), jobb-e, rosszabb-e a mi politikai elitünk más nemzetekéhez képest (is-is). Körbejárjuk kicsit azt a kérdéskört is, hogy miért és hogyan volt diktatórikus a kommunista politikai szerkezet (nagyon), miért akarták mégis sokan a szocializmust felépíteni nálunk és szerte a világban (a szolidaritás eszméje miatt), mit jelent, miért fontos és hogyan minősíthetjük a demokratikus berendezkedést (rossz, de nincs jobb). A politika szabályszerűségeinek bemutatása közben történelmi kitekintéseket teszünk az 1945 utáni magyar politikatörténet világában. Bemutatjuk, hogy a korabeli kommunista párt hogyan ragadta meg a politikai hatalmat 1947 és 1950 között, miért "falta fel a forradalom a saját gyerekeit", hogyan történt meg az új politikai és gazdasági szerkezet kialakítása, milyen politikai harcok zajlottak eközben; milyen politikai erővonalak alakították a politikai, gazdasági döntések menetét 1956 és 1985 között; mi történt 1985-ben Magyarországon és világban, hogyan volt képes a megingathatatlannak tűnő kommunista politikai rendszer 3-4 év alatt összeomlani, milyen lépésekben valósult meg a rendszerváltás politikai vonulata, hogyan alakult át a politika világa a rendszerváltással, mit mondhatunk a magyar politika 1990 utáni időszakáról a választási és társadalomstatisztikai adatok tükrében, milyen térképeket tartalmaz Magyarország politikai atlasza.


A kurzus során tárgyalt főbb témakörök

  1. Hatalom- és uralomelmélet
  2. a hatalom és uralom fogalma; az uralom típusai; legitimitásigények, érvelési lehetőségek és gyakorlatok; a normativitás és uralom kapcsolata, a hatalom különböző forrásai.

  3. A politikai cselekvések alapfogalmai
  4. értékek, normák, érdek, ellentét, akarat, normatípusok, erkölcs, konvenció, jog, normakollízió

  5. Bürokráciaelmélet
  6. racionális uralom, tudásuralom, közigazgatás, államigazgatás, államapparátus, önkormányzatiság

  7. Állam és civil társadalom
  8. az állam, a társadalom, a civil társadalom fogalma; pártok, párttípusok, pártrendszerek; parlamentarizmus

  9. Az európai társadalomfejlődés, demokratikus és totalitáriánus rendszerek, a modern politikai diktatúrák
  10. Az európai társadalomfejlődés értelme, a demokratikus szabadságtechnikák kialakulása az európai kultúrkörben; az emberek vagy a törvények uralma; a hatalomkoncentráció-zsarnokságok bibói fogalma; a demokratikus és totalitáriánus rendszerek, a modern politikai diktatúrák; hatalomkorlátozó technikák; a népfenség elve, szuverenitás, közvetlen és közvetett demokrácia, a népszavazás lehetőségei: múlt, jelen, jövő

  11. A kommunista-bolsevik típusú politikai uralom
  12. jellemzői, történelmi egyedi vonásai; a nómenklatúra: a káderhatásköri listák rendszere; a nómenklatúra-rendszer változásai

  13. A társadalmi választások elmélete
  14. a közösségi döntések sajátosságai, döntéshozatali elvek és mechanizmusok; választási eljárások, választási rendszerek összetevői, jellemzői

  15. A hatalom arcai, hatalom- és uralomtechnikák
  16. politikai ideológiák, pártprogramok, politikai napirend képzés (agenda setting) elmélete, nyilvánosságelméletek, a média és a politika kapcsolata, mediatizált politika, a politika diszkurzív elemzése, politikai és erkölcs

  17. A játékelmélet alkalmazása politikai konfliktusok modellezésére
  18. Kis magyar politikatörténet
  19. 1944-1950: a kommunista politikai berendezkedés kialakulása, megszilárdulása
    1948-1985: a kommunista politikai rend politikatörténete Magyarországon, a Kádár rendszer változásai
    1985-1990: a kommunista politikai uralmi szerkezet felbomlása
    1990-: a rendszerváltás utáni politika

  20. Politikai társadalomstatisztika a rendszerváltástól napjainkig
  21. magyar parlamenti választási és társadalomstatisztikai adatok elemzése, a regionális, településföldrajzi összefüggések bemutatása


Szakirodalom


A tananyag prezentációja

Miután betöltötte a prezentáció tartalmát (a prezi-ablak alján található nyílra kattintva), a prezentációt többféle módon használhatja. Egyrészt egyesével lépdelve végigmehet a prezentáció ajánlott útvonalán (vagy a prezi-ablak nyílai vagy a billentyűzet 'jobbra mutató nyíl' gombja segítségével), másrészt szabadon bejárhatja az anyagot (a ZUI-navigáció lehetőségeinek megfelelően). A prezentációt megnézheti a prezi-ablakban, de kinagyíthatja a teljes képernyőre is.