hallgatói témák
Kommunikáció - Archívumok, új média - Szemantika - Nyelvtechnológia - Politológia - Deontikus logika
Kommunikáció
Érzékszervek és kommunikációs képességek
A különféle érzékszervi készségekkel rendelkezünk, és emiatt más és más kommunikációra lehetünk képesek.
Feladat
Kódok, tárak, kommunikáció, minták, forma és tartalom
A különféle kommunikációs helyzetek különféle kódokat, mintázatokat, szótárakat, gesztustárakat használnak.
Feladat
Archívumok, új média
A szerzői jog változása a digitális korban: creative commons
A Creative Commons kezdeményezés jogászok, közgazdászok, informatikusok, művészek által a századfordulón elindított mozgalom a szerzői jogok rugalmasabb szabadabb kezelésének lehetőségét kívánta megteremteni. Ehhez a jogászok számára elfogadható felhasználói szerződés mintákat, a laikusok számára könnyen érthető tömörítvényeket, és a számítógépek számára értelmezhető formális leírásokat készítettek (ezek a formalizált gépi állítások jelenthetik minden további automatikus, gépi jogkezelés alapját is). A mozgalom fő célja nem az, hogy a szerzői jog rendszerét, a teljes copyright intézményét kidobja. Erről szó nincs! Ha valaki minden – szerzői – jogot meg akar tartani magának, azt a jövőben is ugyanúgy megteheti. A Creative Commons licenszek azoknak a szerzőknek szólnak, akik szabadabb műveket akarnak nyilvánosságra hozni, akik élni szeretnének azzal a lehetőséggel, hogy jogokat engedjenek át műveik felhasználóinak. E célok eléréséhez a CC formális eszközöket biztosít az elemi szerzői jogi komponensek kidolgozásával, illetve az ezekből felépíthető, különböző felhasználói szerződés típusok megformálásával.
Creative Commons
Feladat
A peer production mint új gazdasági paradigma
Feladat
NDA-kompatibilis szolgáltatás fejlesztése
Az NDA attól válik élővé, ha minél több és minél színesebb szolgáltatás jelenik meg, amelyek a különböző felhasználói igényekre fókuszálva, újabb és újabb logika mentén gyűjtik össze és integrálják az adatgazdák által felkínált metaadatokat. A feladat valamely felhasználói közösség igényeit kiszolgálni próbáló, újfajta integrációt megvalósító szolgáltatás megtervezése, megvalósítása.
Feladat
Relevancia a keresésben
A relevancia fogalma nagyon fontos az információkeresés világában. Már elég régóta használják is, de persze a fogalom értelmezése időről időre változott – leginkább aszerint, hogy milyen technológiai lehetőségek mentén, milyen szakmai közösségek tartották fontosnak használni ezt a fogalmat. A vonatkozó szakirodalom feldolgozása sokat segíthet a különböző relevanciakezelési lehetőségek, megoldások konkrét technikai megvalósítása során.
feladat: dolgozatírás
Feladat
Kronológia-szerver funkcionális specifikáció pontosítása
Elkészült a kronológia szerver funkcionális specifikációjának első verziója, amit tovább kellene pontosítani.
Feladat
Nyelvtechnológia
Csakmássalhangzó
Egy 2004-ben publikált kutatási eredmény szerint magánhangzók nélkül is olvasni tudjuk a szöveget. Kísérleti célokra szükség lenne olyan szövegtranszformátorra, amely adott szövegforrásból kivonja az összes magánhangzót.
gy 2004-bn pblklt ktts rdmny szrnt mghngzk nlkl s lvsn tdjk szvgt. Ksrlt clkr rdms lnn gy lyn szvgtrnszfrmtrr, mly dtt szvgfrrsbl kvnj z sszs mgnhngzt…
Feladat
Versgép
Versautomatákat már évszázadok óta írogattak, de ezek eredményeit nem láttuk sosem viszont irodalomórákon. Az eddigi kudarcokra hivatkozni talán nem annyira lelkesítő, de jobb úgy nekivágni újra egy versgép előállításának, hogy tudjuk, hányan véreztek el korábban e téren. Először persze csak a dolog a szintaktikáját érdemes megfognunk. Legyen olyan versgépünk, ami jelentését tekintve lehet értelmetlen, de szintaktikailag (tehát a ritmust és rímet tekintve) már versnek bizonyul. Ha már ilyenünk van, akkor léphetünk egyet tovább…
Feladat
Hétköznapi ritmus a weben
Nem kell szeretni a verseket ahhoz, hogy tudjuk, verset írni nem is olyan könnyű dolog. A versírás a költők mestersége, de nem a költők privilégiuma. A természetes nyelv ereje és varázsa abban a puszta tényben is megnyilatkozik, hogy vannak hétköznapi versek, melyeket ismeretlen szerzők teremtenek a hétköznapi kommunikáció során. Megyünk az utcán, és egy táblát látunk, melyen a felirat: „Tóth Gyula bádogos és vízvezeték-szerelő”. Ahhoz talán a költő szeme kell (itt Devecseri Gáboré), hogy felismerje, ez a sor az egyik klasszikus versritmus szerint, pentameterben íródott, de az igazi alkotó ismeretlen. Persze van más is: „Gépjárművezető-igazolványok kiadása” – hexameterben írva… Ki tudja, hány ilyen gyöngyszemet mondunk ki, hallunk nap mint nap a köznapi beszélgetéseink során? Remélhetőleg sokat meg lehet találni ezekből, ha tudatosan keresni kezdünk a webkorpusz hatalmas szövegállományában.
Feladat
Deontikus logika
A normák logikai formalizálásával a deontikus logika foglalkozik, mely a modális logika egyik ágaként értelmezhető. A deontikus logika területének elméleti kidolgozása felgyorsult az elmúlt évtizedben, de még mindig viszonylag kevés gyakorlati területen alkalmazták. A deontikus logika első formalizmusát Georg Henrik von Wright [kiejtése: vriht] dolgozta ki, és ő volt az is, aki megmutatta, hogyan lehetne a deontikus logikára támaszkodva a normáinkat és ezzel a normák által szabályozott cselekvéseinket leírni és elemezni. Ezt a formalizmust természetesen lehet alkalmazni a közlekedési szabályok, közlekedési cselekvések területén is.
A deontikus logika alapgondolata az, hogy a kijelentéseinkhez modális (deontikus) operátorokat rendelhetünk hozzá. Egy kijelentéssel leírható cselekvésre (aktusra) vonatkozóan így négyféle modalitásérték tartozhat. Egy aktus végrehajtását lehet:
megparancsolni (’Fizesd be az adódat!’)
megtiltani (’Fűre lépni tilos!’)
megengedni (’Dohányzásra kijelölt terület.’ – értsd: ’Dohányozhatsz!’)
közömbösnek tartani (’Kinyithatod, bezárhatod!’)
Ha a cselekvési aktust magát tovább akarjuk elemezni, akkor – von Wright formalizmusa alapján – előbb kétféle cselekvéstípust, a megcsinálást és a tartózkodást különíthetjük el egymástól (hogy utóbbi mennyire létező és fontos normatív kategória, arra elég itt a kötelező segítségnyújtás elmulasztása esetén kiszabható büntetés létező jelenségére hivatkoznunk), majd azt is figyelembe vehetjük, hogy a cselekvések mindig valamilyen állapot vagy folyamat megváltoztatására vagy - éppen ellenkezőleg - fenntartására irányulnak.
Életünket ezer szállal átszövik a normáinkba foglalt előírások, ha tehát ezek képesek vagyunk formális eszközökkel leírni, elemezni, akkor az izgalmas, újszerű feladat megvalósítása vélhetőleg még hasznos is lehet.
A Hegyi beszéd normarendszerének feldolgozása
A Hegyi beszéd a keresztény kultúrkör legeredetibb és az egyik leghatásosabb erkölcsi rendszere (normagyűjteménye), aminek formális feldolgozása igen nagy feladat, mert a hosszú szövegben sok és sokféle szabály van rögzítve, és emiatt szélesebb hatókörű ontológiára van szükség a szabályok leírásához.
Feladat
A Tízparancsolat normarendszerének feldolgozása
A Tízparancsolat a keresztény kultúrkör legtöbbet hivatkozott erkölcsi rendszere (normagyűjteménye), aminek feldolgozása első ránézésre kisebb feladatnak tűnik (mivel csak 10 darab szabályból áll), bár emiatt jóval általánosabb, szélesebb hatókörű előírásokat kell megragadni.
KRESZ-ez
Bár tudjuk, hogy két pont között a legrövidebb út az egyenes, mégsem ez ebből kibontható hasznossági elv szabja meg a közlekedésünk rendjét. A modern közlekedés könnyen belátható módon káoszba jutna, ha nem igazodnánk közlekedési szabályokhoz. A KRESZ-szabályok valamiféle rendet képesek teremteni az utakon. Ezek a szabályok azonban nem mások, mint a közlekedési cselekvéseinkre vonatkozó előírások, normák. És ez eddig még ki nem használt, érdekes elemzési lehetőségeket kínál.
Feladat
KRESZ-szabály elemző
A deontikus logikai apparátust azért érdemes megpróbálni a közlekedési szabályok formális leírására alkalmazni, mert ez a szabályozási terület relatíve kevéssé bonyolult. Kevésnek mondható mind a cselekvést végző ágensek típusa, mind a végezhető cselekvések típusa, mind a világállapotok, folyamatok, események típusa. Persze lehet, hogy csak látszólagos ez az egyszerűség? Ki kell próbálni!
Feladat
KRESZ-ontológia
A közúti közlekedés rendszerére vonatkozó szabályok formalizálásához és elemzéséhez szükség van arra, hogy tudjuk milyen cselekvéseket, milyen változásokat, transzformációkat, milyen eseményeket, állapotokat, folyamatokat kell kezelnünk akkor, a mikor közlekedünk. Ehhez pedig szükségünk van arra is, hogy rendelkezésünkre álljon egy közlekedési ontológia is. A KRESZ-ontológia felépítéséhez szükség van annak meghatározására, hogy milyen alapentitások létezését kell tételeznünk, ezek milyen állapotokba, folyamatokba kerülhetnek, milyen transzformációkat lehet végrehajtani rajuk, velük, milyen kapcsolatok lehetségesek az alapentitások között stb.
Feladat
Politológia
Nómenklatúra („politikai gráfelmélet”)
A fák jelentősége a gráfelméletben közismert. A körmentesség következményeként a fák egy-utas rendszerek (két pont között mindig csak egyetlen út létezik), és ezt a tulajdonságot sok mindenre ki lehet használni a számítások során. A társadalmi életben, a társadalomtudományokban is rég felismerték az ilyen egyértelműen bejárható rendszerek jelentőségét, csak ott fa helyett hierarchiának hívják mindezeket. A hierarchia persze sok helyen létezett és létezik, ezek közül talán a legfontosabbak a modern szervezetek hierarchiái. Ha ezeket akarjuk elemezni, akkor a gráf csomópontjaival a szervezeti pozíciókat, a csomópontok közti élekkel a posztokat betöltő emberek közti uralmi viszonyokat modellezhetjük. Ha így teszünk, akkor a modern politikai életre szűkítve fókuszunkat, érdekes összehasonlításra nyílik lehetőségünk. Gráfelméleti mutatószámokat képezve valahogy megpróbálhatjuk jellemezni a politikailag fontosnak minősített szervezetek fontosnak minősített beosztásaiból álló politikai uralmi erőteret. Mindez persze azért igazán érdekes, mert az 1990 előtt a Kelet-Európára jellemző politikai-uralmi szerkezetre vonatkozóan egy nagyon érdekes, gráfelméletileg nagyon erős állítást tehetünk: akkor ugyanis a politikai uralmi kapcsolati teret egy totálisan összefüggő, de nem fa-szerkezetű gráffal jellemezhetjük. Ebből többféle fontos következtetést is levonhatunk, de itt most inkább arra az el nem végzett elemzési lehetőségre utalnánk, hogy ti. az ún. kommunista politikai rendszer uralmi szerkezetét, kapcsolathálóját egészen pontosan le lehet írni az akkor (és történetileg csak akkor) létezett különös rendszer, a káderhatásköri listák (gyakori szóhasználattal a nómenklatúrák) segítségével. A 3-5 évente megújított nómenklatúra listák pusztán csak annyit tartalmaztak, hogy az akkori politikai élet fontos szervezetinek fontos beosztásaiba melyik pártszervnek volt - gyakorlati - kinevezési joga, de ezek a listák voltaképp pont a rendszer politikai uralmi viszonyait adták meg, melyek alapján felrajzolható az akkori kor elsődleges politikai kapcsolathálója. Ezek az adatok (illetve ezek változásai) rendelkezésre állnak, és bizonyos előkészítési munkák után ígéretesnek tűnő elemzési lehetőséget kínálnak. Az adatok Oracle dump-állományban hevernek valahol, és arra várnak, hogy egy érdeklődő hallgató feltámassza őket Csipkerózsika álmukból.
Feladat
Választási szimulációs rendszer reengineering-je
1998-ban elkészült egy olyan informatikai rendszer, amely az addigi tényleges magyarországi választási adatokon szimulálni tudta az összes fontos választási eljárás működését. A rendszer informatikai környezetét ma már nem lehet rekonstruálni, de kísérletet lehetne tenni a rendszer valamiféle konszolidálására.
Feladat
Mandátumbecslési rendszer reengineering-je
1998-ban elkészült egy olyan informatikai rendszer, amely a korábbi tényleges magyarországi választási adatokra, illetve aktuális közvélemény-kutatási adatokra támaszkodva egyfajta mandátumeloszlási becslést végzett. A feladat e rendszer konszolidálása, feltámasztása.
Szemantika
A gépi tartalomelemzés szemantikai vonatkozásai
Feladat
Ontológiaépítési módszertan
Az ontológiák építése azért fontos, hogy biztosítani tudjuk velük a különböző információs rendszerek közti azonos kommunikációban a dolgok, fogalmak, szavak azonos jelentését. Az ontológiaépítésnek vannak szakterületi, módszertani és általános filozófiai, rendszerelméleti problémái, melyeket mind külön-külön érdemes megvizsgálni. Az ontológiák építésének vannak olyan módszertani szabályai, követelményei, melyeket figyelembe érdemes vagy épp kell venni. Ezen a területen a Nicola Guarino nevével fémjelzett csoport munkásságát érdemes alaposabban tanulmányozni és ezek alapján egy módszertani keretrendszert felállítani, továbbfejleszteni.
Feladat
Szakontológia-építés
Ontológiákat igazán hasznosan vélhetőleg valamely szakterületre leszűkítve tudhatunk használni, mert a nyelv kontextuális jellege és a világtudásunk korlátozottsága miatt csak így biztosíthatjuk a rendszerünk konzisztenciáját, érvényességét. Épp ezért a legkülönfélébb területekre vonatkozóan új és új szakontológiákat lehet és kell készítenünk.
Feladat
Mereotopológia, térinformatikai ontológia
A része-egésze reláció formalizálásának igénye mentén jött létre először a mereológia tudományága, majd erre támaszkodva a térbeli viszonyok kezelésével foglalkozó mereotopológia. Ennek az elméletnek a segítségével már megtörténtek az első lépések a térinformatika fogalmainak formális leírására, melyeket nyugodtan nevezhetünk térinformatikai ontológiaépítésnek. A feladat a kurrens elméleti munkák feldolgozása.
[reference.mdb]
Feladat