« Szeptember 2010 »
v h k sz cs p sz
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30    
Skip to content
Personal tools
You are here: Home » oktatás » Politológia

Politológia

Document Actions
a politikai cselekvések szabályszerűségei
A tantárgy célja bemutatni, hogy milyen fogalmak és modellek kellenek ahhoz, hogy leírhassuk, megérthessük a politikai cselekvések szabályszerűségeit. A kurzus során olyan kérdésekkel foglalkozunk, hogy szakma-e a politika, vagyis vannak-e a politikusi létnek szakmai fogásai (vannak bizony); mi a politika lényege (a hatalom akarása és alkalmazása), a hatalmat milyen módon lehet korlátozni és ezáltal humanizálni (uralmi normákkal); mi, miért és hogyan zajlik a politika színpadán (cirkusz), illetve mi történik a színfalak mögött (kenyérsütés). Megvizsgáljuk, kikre és miért szorulnak rá a politikusok (hivatalnokokra, szakértőkre, mecénásokra, spin doktorokra), rámutatunk, hogy a politikai történések milyen erővonalak mentén történnek (kusza), lehet-e az utcára vinni a politikát (néha), meg lehet-e szüntetni a korrupciót (aligha), le lehet-e cserélni, érdemes-e lecserélni a politikai elitet (nem vagy csak nagyon ritkán), jobb-e, rosszabb-e a mi politikai elitünk más nemzetekéhez képest (is-is). Körbejárjuk kicsit azt a kérdéskört is, hogy miért és hogyan volt diktatórikus a kommunista politikai szerkezet (nagyon), miért akarták mégis sokan a szocializmust felépíteni nálunk és szerte a világban (a szolidaritás eszméje miatt), mit jelent, miért fontos és hogyan minősíthetjük a demokratikus berendezkedést (rossz, de nincs jobb). A politika szabályszerűségeinek bemutatása közben történelmi kitekintéseket teszünk az 1945 utáni magyar politikatörténet világában. Bemutatjuk, hogy a korabeli kommunista párt hogyan ragadta meg a politikai hatalmat 1947 és 1950 között, miért "falta fel a forradalom a saját gyerekeit", hogyan történt meg az új politikai és gazdasági szerkezet kialakítása, milyen politikai harcok zajlottak eközben; milyen politikai erővonalak alakították a politikai, gazdasági döntések menetét 1956 és 1985 között; mi történt 1985-ben Magyarországon és világban, hogyan volt képes a megingathatatlannak tűnő kommunista politikai rendszer 3-4 év alatt összeomlani, milyen lépésekben valósult meg a rendszerváltás politikai vonulata, hogyan alakult át a politika világa a rendszerváltással, mit mondhatunk a magyar politika 1990 utáni időszakáról a választási és társadalomstatisztikai adatok tükrében, milyen térképeket tartalmaz Magyarország politikai atlasza. Szakirodalom:

a tantárgy adatlapja

A tananyag prezentációja


Miután betöltötte a prezentáció tartalmát (az ablak alján található nyílra kattintva), a prezentációt többféle módon használhatja. Egyrészt egyesével lépdelve végigmehet a prezentáció ajánlott útvonalán (a nyíl gombok segítségével), másrészt szabadon bejárhatja az anyagot (a ZUI-navigáció lehetőségeinek megfelelően).
 

A politikai cselekvések alapfogalmai: értékek, normák, érdek, ellentét, akarat, normatípusok, erkölcs, konvenció, jog, normakollízió
  • Az európai társadalomfejlődés értelme, a demokratikus szabadságtechnikák kialakulása az európai kultúrkörben; az emberek vagy a törvények uralma; a hatalomkoncentráció-zsarnokságok bibói fogalma; a demokratikus és totalitáriánus rendszerek, a modern politikai diktatúrák; hatalomkorlátozó technikák; a népfenség elve, szuverenitás, közvetlen és közvetett demokrácia, a népszavazás lehetőségei: múlt, jelen, jövő
  • A kommunista-bolsevik típusú politikai uralom jellemzői, történelmi egyedi vonásai; a nómenklatúra: a káderhatásköri listák rendszere; a nómenklatúra-rendszer változásai
  • A játékelmélet alkalmazása politikai konfliktusok modellezésére
  • Politika és erkölcs

  • Hatalom- és uralomelmélet: a hatalom és uralom fogalma; az uralom típusai; legitimitásigények, érvelési lehetőségek és gyakorlatok; a normativitás és uralom kapcsolata, a hatalom különböző forrásai
  • A racionális uralom, bürokráciaelmélet, tudásuralom, közigazgatás, államigazgatás, államapparátus, önkormányzatiság
  • Állam és társadalom: az állam, a társadalom, a civil társadalom fogalma; pártok, párttípusok, pártrendszerek; parlamentarizmus
  • A hatalom arcai, politikai napirend képzés (agenda setting) elmélete, hatalom- és uralomtechnikák, nyilvánosságelméletek, a média és a politika kapcsolata, mediatizált politika, a politika diszkurzív elemzése

  • A társadalmi választások elmélete: a közösségi döntések sajátosságai, döntéshozatali elvek és mechanizmusok; választási eljárások, választási rendszerek összetevői, jellemzői

  • pártállam

  • Kis magyar politikatörténet, 1: a kommunista politikai berendezkedés kialakulása, megszilárdulása, 1944-1950
  • Kis magyar politikatörténet, 2: a kommunista politikai rend politikatörténete Magyarországon, a Kádár rendszer változásai, 1948-1985
  • Kis magyar politikatörténet, 3: a kommunista politikai uralmi szerkezet felbomlása, 1985-1990
  • Kis magyar politikatörténet, 4: a rendszerváltás utáni politika

  • Politikai térstatisztika a rendszerváltástól napjainkig: magyar parlamenti választási és társadalomstatisztikai adatok elemzése, a regionális, településföldrajzi összefüggések bemutatása
  • Parlamenti választások, 1990, 1994, 1998, 2002, 2006
  • Társadalomstatisztikai adatok
  • Népszavazás
  • EU-választások
  • Created by syi
    Last modified 2010-04-03 15:37